Binding componentek és Service Componentek csücsülnek egy buszon, ahogy azt mindenki tudja (ha nem, akkor itt olvasható).
Amit még nem értek, hogy lesznek ezek példányosítva? Egy BPEL SC van, de akár több BPEL xml-t is deployolhatok, és akkor külön futnak. BC-kben, meg akár egy SMTP BC két külön konfigurációját használhatom. Szóval ez még nem tiszta, de nyomon vagyok.
Amúgy ServiceMix és OpenESB egyik se felel meg még tökéletesen nekem, de mindkettő ígéretes, és elég jó dokumentáció van mindkettő oldalán.
Ne menjen sehová, hamarosan újra jelentkezünk.
2007/05/30
2007/05/25
2007/05/24
Sun fejlesztő konferencia
Na akkor lássuk:
Pat Pruchnickyj: A Sun Open Source stratégiája Alapvetően marketinges előadás, de nem vészes. Megtudtam pl. hogy az átlagos OS contributor 30 éves és 11 éves fejlesztői tapasztalata van. Ami tényleg izgalmas, mert ha körül nézek a projektemben, azért egy kezemen meg tudom számolni az ilyen tapasztalattal rendelkező fejlesztőket. Két dolog érdekelt volna még: az egyik (ezt lehet, hogy megkérdezem majd az előadót emailben), hogy létezik-e statisztika, hogy a megnyitott projektek hány százaléka külsős contributálás és mennyi továbbra is Sun munka. A másik a Sun bevételei. Valószínű egy nagy cég tulajdonosának kéne lenni, hogy lássam, hogy tényleg van üzleti model az OS-ben, és meg lehet élni supportból.
Nicolas Leszek: Sun partner programja fejlesztők részére: Ezt már igazporszívó ügynök marketinges tartja. Elvileg a Sun partneri programról beszélt, de a Solarisra is nagyon rá akart beszélni. Azt hiszem ő azért volt itt, hogy ha véletlenül nem csak fejlesztők jöttek volna el a fejlesztői konferenciára, hanem vállalati vezetők is, akkor őket jól megekézze.
Vértes Miklós: Újdonságok a Java világából Ennek az előadásnak az egyetlen előnye az volt, hogy olyannyira gyenge volt, hogy az már szórakoztató. Az előadó elvileg a JavaOne-on bejelentett újdonságokról beszélt volna, szar viccek közepette, de még én is jobban képben voltam a JavaOne-on történtekről, pedig ott se voltam. Meg tudtam, hogy a JRuby azért jó, mert "raileken is fut" továbbá, hogy a JMaki és a Phobos "azt teszi, amire ki lett találva". ROTFL.
Alexis Moussine-Pouchkine: GlassFish, a Sun nyílt forráskódú alkalmazás szervere Ez egy ügyes összefoglaló GlassFish-ről, jól váltakoztatva a rövid gyakorlati bemutatókat a fóliákkal. Jól koncert a figyelemfelkeltő dolgokra (clusterezés, PHP futtatás Quercuson keresztül, HK2). Persze ezeket már nagyrészt kipróbáltam, sőt a hk2 forráskódjához is volt már szerencsém, de azért izgalmas.
Roman Strobl: NetBeans: nyílt forráskódú fejlesztőkörnyezet és ennél is több Az ő blogjának rendszeres olvasója vagyok, de előadni még nem láttam. Nagyon vidám fickó, és nagyon profi előadó (nem hiába evangelist). Két előadáson keresztül mutatta be a NetBeans 6.0 újdonságait, gyakorlati példákkal. Profi munka.
Simon Géza: Open ESB projekt A (saját magam által) vártnál sokkal tömörebb elméleti összefoglalót kaptunk, ESB, JBI, SOA szinten, ami nagyon jó volt. A demó gyakorlatilag abból állt, hogy megnyitottunk egy kész JBI-s alkalmazást és lefutattuk a tesztet. Én néztem volna részleteket is, mert éppen én is ezzel kísérletezek. Ami számomra új volt, hogy állítólag az OpenESB 2 már futni fog standalone is, és hogy a hármasra fog integrálódni a felvásárolt JCAPS-ból jövő mindenféle jó bele.
Zsemlye Tamás: Open SSO projekt Utolsó előadás, főleg elmlélet és termékismertető. Az OpenSSO-val már sokszor szemeztem, de az hiányzik hogy lássak egy ilyet élőben műköni. Sajnos Hello World itt sem volt, viszont nagyon meglepődtem, hogy mennyire pluginelhető kiterjeszthető az egész. Sokkal monolitikusabbnak látszott messziről. Még is csak meg kéne néztem.
A Glassfish előadásközben jutott eszembe a hasonlat, hogy egy kicsit olyan ez, mint a blogok és a nyomtatott média viszonya. Mivel naponta olvasva a híreket a neten, a hétvégi hetilapban lévő kis színes hírek már egy kicsit réginek tűnnek. Itt is azt volt, hogy a NetBeans és Glassfish demók és jóságok egy részét már rég olvastam a megfelelő forrásokból és láttam screencaston (sőt további jókat Jackpot, Schliemann). És mint a nyomtatott újságokat olvasva itt se az újdonság az amit ad az újság nekem (az már megvolt nekem RSS feedből), hanem az alaposság, ami révén olyan partikuláris dolgokat is megtudok, ami eddig elkerülte a figyelmemet, és amit miatt érdemes elolvasni az újság cikket. Ezért a néhány új dologért, no meg azért a 3 tényleg jó előadásért érdemes volt ott lenni.
Pat Pruchnickyj: A Sun Open Source stratégiája Alapvetően marketinges előadás, de nem vészes. Megtudtam pl. hogy az átlagos OS contributor 30 éves és 11 éves fejlesztői tapasztalata van. Ami tényleg izgalmas, mert ha körül nézek a projektemben, azért egy kezemen meg tudom számolni az ilyen tapasztalattal rendelkező fejlesztőket. Két dolog érdekelt volna még: az egyik (ezt lehet, hogy megkérdezem majd az előadót emailben), hogy létezik-e statisztika, hogy a megnyitott projektek hány százaléka külsős contributálás és mennyi továbbra is Sun munka. A másik a Sun bevételei. Valószínű egy nagy cég tulajdonosának kéne lenni, hogy lássam, hogy tényleg van üzleti model az OS-ben, és meg lehet élni supportból.
Nicolas Leszek: Sun partner programja fejlesztők részére: Ezt már igaz
Vértes Miklós: Újdonságok a Java világából Ennek az előadásnak az egyetlen előnye az volt, hogy olyannyira gyenge volt, hogy az már szórakoztató. Az előadó elvileg a JavaOne-on bejelentett újdonságokról beszélt volna, szar viccek közepette, de még én is jobban képben voltam a JavaOne-on történtekről, pedig ott se voltam. Meg tudtam, hogy a JRuby azért jó, mert "raileken is fut" továbbá, hogy a JMaki és a Phobos "azt teszi, amire ki lett találva". ROTFL.
Alexis Moussine-Pouchkine: GlassFish, a Sun nyílt forráskódú alkalmazás szervere Ez egy ügyes összefoglaló GlassFish-ről, jól váltakoztatva a rövid gyakorlati bemutatókat a fóliákkal. Jól koncert a figyelemfelkeltő dolgokra (clusterezés, PHP futtatás Quercuson keresztül, HK2). Persze ezeket már nagyrészt kipróbáltam, sőt a hk2 forráskódjához is volt már szerencsém, de azért izgalmas.
Roman Strobl: NetBeans: nyílt forráskódú fejlesztőkörnyezet és ennél is több Az ő blogjának rendszeres olvasója vagyok, de előadni még nem láttam. Nagyon vidám fickó, és nagyon profi előadó (nem hiába evangelist). Két előadáson keresztül mutatta be a NetBeans 6.0 újdonságait, gyakorlati példákkal. Profi munka.
Simon Géza: Open ESB projekt A (saját magam által) vártnál sokkal tömörebb elméleti összefoglalót kaptunk, ESB, JBI, SOA szinten, ami nagyon jó volt. A demó gyakorlatilag abból állt, hogy megnyitottunk egy kész JBI-s alkalmazást és lefutattuk a tesztet. Én néztem volna részleteket is, mert éppen én is ezzel kísérletezek. Ami számomra új volt, hogy állítólag az OpenESB 2 már futni fog standalone is, és hogy a hármasra fog integrálódni a felvásárolt JCAPS-ból jövő mindenféle jó bele.
Zsemlye Tamás: Open SSO projekt Utolsó előadás, főleg elmlélet és termékismertető. Az OpenSSO-val már sokszor szemeztem, de az hiányzik hogy lássak egy ilyet élőben műköni. Sajnos Hello World itt sem volt, viszont nagyon meglepődtem, hogy mennyire pluginelhető kiterjeszthető az egész. Sokkal monolitikusabbnak látszott messziről. Még is csak meg kéne néztem.
A Glassfish előadásközben jutott eszembe a hasonlat, hogy egy kicsit olyan ez, mint a blogok és a nyomtatott média viszonya. Mivel naponta olvasva a híreket a neten, a hétvégi hetilapban lévő kis színes hírek már egy kicsit réginek tűnnek. Itt is azt volt, hogy a NetBeans és Glassfish demók és jóságok egy részét már rég olvastam a megfelelő forrásokból és láttam screencaston (sőt további jókat Jackpot, Schliemann). És mint a nyomtatott újságokat olvasva itt se az újdonság az amit ad az újság nekem (az már megvolt nekem RSS feedből), hanem az alaposság, ami révén olyan partikuláris dolgokat is megtudok, ami eddig elkerülte a figyelmemet, és amit miatt érdemes elolvasni az újság cikket. Ezért a néhány új dologért, no meg azért a 3 tényleg jó előadásért érdemes volt ott lenni.
2007/05/23
OpenESB I.
Holnap Sun Tech Day Budapesten. Nosza gyorsan megint nekiálltam kísérletezni az OpenESB-vel, mert most majd lehet az illetékesektől kérdezni róla.
Tutorialokat már néha csináltam vele, de semmi komolyat. Most is valami egyszerűvel kezdtem, de sehogyan sem akart működni. A hibajelenség pont az volt, amit itt leírt valaki, csak én ellenőriztem, hogy a komponenesek meg vannak-e, meg a logot is felnyomtam finest-re, de semmi. Érdekes módon két különböző gépen is ugyanezt kaptam, és már nem is csak a saját programommal, hanem a a Sample-k közöl a SynchronousSampleApplication is ezt csinálta.
Nem baj, biztos valamit elkonfiguráltam az appszerverben valami múltkori játék folyamán, ezért letöltöttem újra és feltettem a teljesen friss NetBeans 5.5 + Glassfish párost. Újra megpróbálom a példát: most már megy szépen, de a Runtime > Servers fül alatt a JBI fában semmilyen komponens nem látható. (Valószínűleg az zavarta meg, hogy már volt fent egy Glassfish a gépen, és az újat is ugyanazon a "Sun Java System Application Server 9" néven rakta fel a Runtime > Servers alá. Igaz a régit kitöröltem utóbb, és nem javult).
Nosza bedühödtem és letöltöttema Java Application Platform SDK Update 3 Preview 2 hangzatos névre keresztelt cuccot. (Netbeans 6 M9 + OpenESB 2 + Glassfish 2). Felraktam, és láss csodát minden tökéletesen ment. Sőt még az SMTP binding komponenes is pöccre működött.
Tanulság: sose használjatok szar stabil dolgokat, ha kijött már valamilyen preview/beta.
Tutorialokat már néha csináltam vele, de semmi komolyat. Most is valami egyszerűvel kezdtem, de sehogyan sem akart működni. A hibajelenség pont az volt, amit itt leírt valaki, csak én ellenőriztem, hogy a komponenesek meg vannak-e, meg a logot is felnyomtam finest-re, de semmi. Érdekes módon két különböző gépen is ugyanezt kaptam, és már nem is csak a saját programommal, hanem a a Sample-k közöl a SynchronousSampleApplication is ezt csinálta.
Nem baj, biztos valamit elkonfiguráltam az appszerverben valami múltkori játék folyamán, ezért letöltöttem újra és feltettem a teljesen friss NetBeans 5.5 + Glassfish párost. Újra megpróbálom a példát: most már megy szépen, de a Runtime > Servers fül alatt a JBI fában semmilyen komponens nem látható. (Valószínűleg az zavarta meg, hogy már volt fent egy Glassfish a gépen, és az újat is ugyanazon a "Sun Java System Application Server 9" néven rakta fel a Runtime > Servers alá. Igaz a régit kitöröltem utóbb, és nem javult).
Nosza bedühödtem és letöltöttema Java Application Platform SDK Update 3 Preview 2 hangzatos névre keresztelt cuccot. (Netbeans 6 M9 + OpenESB 2 + Glassfish 2). Felraktam, és láss csodát minden tökéletesen ment. Sőt még az SMTP binding komponenes is pöccre működött.
Tanulság: sose használjatok szar stabil dolgokat, ha kijött már valamilyen preview/beta.
2007/05/22
JSF 2.0 Mit vennél bele?
Még a JavaOne-os hírek között volt, csak eddig nem sikerült írni róla. Tartottak egy rövid KickOff meetinget szerűséget a JSF 2.0 speckórol. Ed Burn rögzítette a 15 leggyakrabban hiányolt feature-t és mindegyikhez hozzárendelt egy becsült erőforrás összeget. A résztvevők alapján vásároltak egy fix keretösszegből, hogy nekik milyen feature kéne leginkább.
Sajnos nem tudom, hogy mennyi volt a keret összeg, de az én bevásárló listám valahogy így nézne ki:
Egyébiránt A JCP-t leginkább azért szokták kritizálni, hogy nem elég nyílt és átlátható. Ezt egyelőre minden projekt a maga módján és egyéni eszközökkel próbálja megoldani (Ahelyett, hogy a JCP.org végre elmenne egy kicsit communitysebb irányba) A JSF 2.0 specifikáció nyílt projektje itt található, de pl. a JSR-277-hez is bejelentettek egy nyílt, readonly levlistát a minap.
Sajnos nem tudom, hogy mennyi volt a keret összeg, de az én bevásárló listám valahogy így nézne ki:
- Mostly Get (80)
- Facelets (165)
- Skinks (60)
- Errors (80)
Egyébiránt A JCP-t leginkább azért szokták kritizálni, hogy nem elég nyílt és átlátható. Ezt egyelőre minden projekt a maga módján és egyéni eszközökkel próbálja megoldani (Ahelyett, hogy a JCP.org végre elmenne egy kicsit communitysebb irányba) A JSF 2.0 specifikáció nyílt projektje itt található, de pl. a JSR-277-hez is bejelentettek egy nyílt, readonly levlistát a minap.
2007/05/16
EP function
Lehet, hogy mindenki ismeri, de nekem új volt: a kérdés az, hogy hogy lehet EL-ben függvényt használni. És láss csodát, simán:
Ti tényleg ismertétek?
<c:when test="${f:isValid(param1,param2)}" >
Azért ez szépen néz ki. Persze a prefix az egy tld, amiben function teggel definiálható az isValid függvény. De inkább nézzétek meg a tutorialt, az teljesen egyértelmű. (scroll a végére).
Ti tényleg ismertétek?
2007/05/15
NetBeans profiler
Azt még nem is írtam, hogy múltkor kb. egy napot ellötyögtem vele. Egy ANT alapú (freeform) külső tomcet-et használó NetBeans projecthez kellett belőnöm. Mielőtt neki kezdtem valaki fenyegetett is, hogy ő már próbálta és szétfagyott az egész.
Ehhez képest egész kellemesen csalódtam. Nagyon hamar működött, és tényleg kezelte az ANT alapú projektemet is.
Kissebb problémák voltak:
Ezt leszámítva tényleg szép színes szagos, és egész jól használható volt. Rögtön találtam is néhány furcsa dolgot (reflection api szokásos lassúsága) a projektben, ami miatt már megérte.
Ehhez képest egész kellemesen csalódtam. Nagyon hamar működött, és tényleg kezelte az ANT alapú projektemet is.
Kissebb problémák voltak:
- Az IDE-ből indítva a tomcat-et profile módban úgy tűnt, mintha nem kapná meg a környezeti változók értékeit (ami pl. orakli eléréshez kell). Szerencsére volt lehetőség manual attach-ot is játszani, és azzal végül ment, csak command lineból kellett indítgatni az IDE-t.
- 1.4-est nem szereti nagyon (igaza van, én se szeretem), módosított JVM kell hozzá. Ez letölthet NB plugin formájában, csak a dependency rosszul van a pluginben definiálva, és ezért a legújabb profilerrel nem megy (persze nem volt túl nagy feladat a jarban megtalálni a descriptor-t és átírni a dependecyt, és utána már megy is.).
Ezt leszámítva tényleg szép színes szagos, és egész jól használható volt. Rögtön találtam is néhány furcsa dolgot (reflection api szokásos lassúsága) a projektben, ami miatt már megérte.
2007/05/14
Rögvalóság
Két könyvre lenne szükségem, ami egyrészt jó lenne papíros formájában, a márészt meg elhatároztam, hogy becsületes leszek, és megvenném őket pénzért.
Az egyik a NetBeans RCP-ről most megjelent könyv, és a legjobb könyvnek tűnik a témában (konkrét RCP-re kihegyezett más ilyen könyvről nem is tudok). Valamint már a 6.0-t is figyelembe veszi, ami ősz előtt biztos nem jön ki, úgy hogy valamennyire biztos aktuális marad.
A másik egy régi alapmű, szerintem egy jó része már túlhaladott, de szintén egyetlen, amit ajánlanak SCDJWS témakörben.
Namármost mint mondtam papíroson kéne az egész, úgy hogy irány az amazon. Az amazonon 83$ ért hozná át nekem a tengeren. Ami némileg drága a hazak könyvárakhoz képest, dehát a tudásba be kell fektetni. A probléma csak az, hogy van esély rá, hogy itthon még ezt meg is vámolják és hozzá csapják az áfát, ami már jól megdobja.
Persze még mindig jobb, mint az amazon.de, ami csekély 100 euróért akarná kihozni (persze arra nem jön vám), ami már egy olyan combos 25 rugó környékén van
(A kiskapu-t is megkérdeztem, ők 28700-ért hoznák meg nekem a cuccost).
Persze, persze, tudom, hogy milyen a törpök élete, meg hogy ez kelet európa, de akkor is. Elkeserítő. És akkor még a magyar postán uralkodó állapotokról nem is beszéltem.
2007/05/09
JUM 1.
Akkor lássuk:
Zsiga Péter: Java és SAP integráció Jco segítségével SAP elérése Javaban. Konkrét eset, de valahogy nem dobott fel. Nincs dolgom SAP-pal. Nincs is lehetőségem rá, ezért nem volt sok tétje számomra.
Hornyák László, én: Maven2 vs. Ant + Ivy Ezek mi voltunk. Kocka a Maven2 dependency maganementjéről szólt, tényleg csak röviden vázolva a lényegét (ő némileg kritikus magával szemben, én, aki használok néha Maven2-t azért elég jól értettem). Az én előadásomat kicsit kapkodósnak éreztem, talán kevesebről kellett volna beszélnem, és jobban elmagyarázni, hogy mi a tét. El is felejtettem ezt-azt mondani (JSR-277 kapcsolatok, Xavier Hanin az alkotó, stb.) Majd megnézem magam videón, és akkor még próbálok tanulni belőle.
Auth Gábor: ZK AJAX keretrendszer, AJAX JavaScript tudás nélkül. Számomra is a legkellemesebb meglepetés, tényleg jó előadás. Jól felkészült, és az előre legyártott screencasttal együtt jó ütembe tudta mondani az előadást, ami jó megoldás volt (pedig ugye én utálom a csilli villi bemutatásokat :-). Másrészt azért volt még nagyon szimpatikus, mert nem arról szólt, hogy a ZK milyen überdolog, és mindenki azt használja, hanem arról, hogy próbálkozott vele egy csomót (izzadtság), és talált egy csomó előnyt meg egy hátrányt. Kérdezte is valaki a végén, hogy akkor mire jó az egész, ha ennyi hibáját felsorolta? Pont ez volt a lényeg, hogy pontosabban megismertük a ZK-t és a korlátait is. A lehetőségeket sokszor el tudom olvasni a termék leírásában is, de hogy hol vannak a gyenge pontok, ahhoz tapasztalat kell.
Karóczkai Krisztián: Portlet konténerek AJAX csapdája Elég hosszúra nyúlt előadás. Én magam nem vagyok portlet hívő, ezért megint kevésbé hatott meg. Két dolgot tudtam meg. Hogy portlet konténerekkel általában nehéz Ajaxot használni (ez nem lepett meg), és hogy "egy erős hétvége" alatt meg lehet írni egy portlet konténert. Ez viszont nagyon meglepett, és nagyon izgalmas információ volt. Talán érdekeltek is volna ennek az implementálásnak a részletei, tapasztalati.
Czimmermann Gábor: Milyen hosszú az út az EJB2.0 és az EJB3.0 között? Vagy a késői időpont miatt, vagy mert az utolsó pillanatban készült az előadás, kevésbé volt pörgős. Meg persze én majdnem az egész speckót elolvastam a vizsga miatt, meg JPA-t is használok, úgy hogy kevéssé rázott meg. Az jó volt, hogy a JBoss-ról nagyon konkrét tapasztalatokat osztott meg (Elég döcögős az EJB3 támogatása, konkrét probléma injektálások), és ez indukált némi diskurzust is személyes tapasztaltokról.
Ami a szervezést illeti: Nagyon elhúzódott, akik siettek, azok el is mentek a szünetben. Szerintem kéne egy hoppmester alkalmanként, aki felvezeti a programot, és figyel az időre és figyelmeztet, ezáltal mindenképpen feszesebbre lehetne húzni. 4 előadás talán még szünet nélkül is lemenne, talán elég lenne annyi.
Persze itt két szemlélet van. Előttem egy meetup jellegű dolog (gyors esti program) lebeg, de Gábor pl. aki Pécsről jött fel csak ezért, (érthetően) nagyobb kaliberű dolgokban gondolkozik (már ahogy én látom).
Összességében (elfogult értékelés következik) nagyon ígéretes kezdetnek látom, és bár voltak olyan pillanatok, amik kevésbé kötöttek le, mindenképpen tanultam belőle.
Zsiga Péter: Java és SAP integráció Jco segítségével SAP elérése Javaban. Konkrét eset, de valahogy nem dobott fel. Nincs dolgom SAP-pal. Nincs is lehetőségem rá, ezért nem volt sok tétje számomra.
Hornyák László, én: Maven2 vs. Ant + Ivy Ezek mi voltunk. Kocka a Maven2 dependency maganementjéről szólt, tényleg csak röviden vázolva a lényegét (ő némileg kritikus magával szemben, én, aki használok néha Maven2-t azért elég jól értettem). Az én előadásomat kicsit kapkodósnak éreztem, talán kevesebről kellett volna beszélnem, és jobban elmagyarázni, hogy mi a tét. El is felejtettem ezt-azt mondani (JSR-277 kapcsolatok, Xavier Hanin az alkotó, stb.) Majd megnézem magam videón, és akkor még próbálok tanulni belőle.
Auth Gábor: ZK AJAX keretrendszer, AJAX JavaScript tudás nélkül. Számomra is a legkellemesebb meglepetés, tényleg jó előadás. Jól felkészült, és az előre legyártott screencasttal együtt jó ütembe tudta mondani az előadást, ami jó megoldás volt (pedig ugye én utálom a csilli villi bemutatásokat :-). Másrészt azért volt még nagyon szimpatikus, mert nem arról szólt, hogy a ZK milyen überdolog, és mindenki azt használja, hanem arról, hogy próbálkozott vele egy csomót (izzadtság), és talált egy csomó előnyt meg egy hátrányt. Kérdezte is valaki a végén, hogy akkor mire jó az egész, ha ennyi hibáját felsorolta? Pont ez volt a lényeg, hogy pontosabban megismertük a ZK-t és a korlátait is. A lehetőségeket sokszor el tudom olvasni a termék leírásában is, de hogy hol vannak a gyenge pontok, ahhoz tapasztalat kell.
Karóczkai Krisztián: Portlet konténerek AJAX csapdája Elég hosszúra nyúlt előadás. Én magam nem vagyok portlet hívő, ezért megint kevésbé hatott meg. Két dolgot tudtam meg. Hogy portlet konténerekkel általában nehéz Ajaxot használni (ez nem lepett meg), és hogy "egy erős hétvége" alatt meg lehet írni egy portlet konténert. Ez viszont nagyon meglepett, és nagyon izgalmas információ volt. Talán érdekeltek is volna ennek az implementálásnak a részletei, tapasztalati.
Czimmermann Gábor: Milyen hosszú az út az EJB2.0 és az EJB3.0 között? Vagy a késői időpont miatt, vagy mert az utolsó pillanatban készült az előadás, kevésbé volt pörgős. Meg persze én majdnem az egész speckót elolvastam a vizsga miatt, meg JPA-t is használok, úgy hogy kevéssé rázott meg. Az jó volt, hogy a JBoss-ról nagyon konkrét tapasztalatokat osztott meg (Elég döcögős az EJB3 támogatása, konkrét probléma injektálások), és ez indukált némi diskurzust is személyes tapasztaltokról.
Ami a szervezést illeti: Nagyon elhúzódott, akik siettek, azok el is mentek a szünetben. Szerintem kéne egy hoppmester alkalmanként, aki felvezeti a programot, és figyel az időre és figyelmeztet, ezáltal mindenképpen feszesebbre lehetne húzni. 4 előadás talán még szünet nélkül is lemenne, talán elég lenne annyi.
Persze itt két szemlélet van. Előttem egy meetup jellegű dolog (gyors esti program) lebeg, de Gábor pl. aki Pécsről jött fel csak ezért, (érthetően) nagyobb kaliberű dolgokban gondolkozik (már ahogy én látom).
Összességében (elfogult értékelés következik) nagyon ígéretes kezdetnek látom, és bár voltak olyan pillanatok, amik kevésbé kötöttek le, mindenképpen tanultam belőle.
2007/05/07
Java One & JUM
Van ebben valami szépség. Miközben mindenki a nagy Java One-re készül, a Sun-osok gyorsan mindenből kiadnak egy milestone-t, és a aki számítónak érzi magát már mind elment San Franciscoba (regisztráció kb fél millától), szóval közben mi itt a magyar ugaron készülünk a hazai java-s előadásainkra. Kicsit kevesebb csillogás, kicsit kevesebb napfény, kicsit kevesebb résztvevő, de... (és ezt majd holnap este folytatom.)
De hogy valami hasznos nélkül ne zárjuk le ezt a bejegyzést se, ajánlom mindenkinek Xavier Hanin blogját. Ő az alkotója az Ivy-nek ennek folyamán van benne a JSR-277 (Java7-ben bemutatkozó modularity rendszer) EG-ben is, amiről néhány egész jó infó olvasható nála (bár egyébként elég ritkán frissít.)
De hogy valami hasznos nélkül ne zárjuk le ezt a bejegyzést se, ajánlom mindenkinek Xavier Hanin blogját. Ő az alkotója az Ivy-nek ennek folyamán van benne a JSR-277 (Java7-ben bemutatkozó modularity rendszer) EG-ben is, amiről néhány egész jó infó olvasható nála (bár egyébként elég ritkán frissít.)
2007/05/05
Inglis
Előre bocsátom, hogy nagyon is tudatában vagyok, hogy mennyire ráférne az angolomra a fejlesztés. Habár angolul olvasok szakkönyveket és irodalmi könyveket egyaránt, és a Hivatalban is a mítingek (meg szinte minden) angolul folyik, angolul ugyanolyan szedett-vedett nyelvtannal fogalmazok néha, mint sokszor magyarul.
Hanem nézem az oldal statisztikáit, és látom, hogy sokan jönnek a gugliból egy konkrét kérdéssel, és valószínűleg elég lehervadnak, ha látják, hogy itt valaki magyaráz SSL-ről és Xfire-ről, de egyáltalán nem lehet érteni. Ilyenkor arra gondolok, hogy az lenne az illendő, hogy legalább a howto jellegű bejegyzéseket angolul kéne írnom, akár szar nyelvtannal is, ha eljutok valahová sok munkaóra árán, akkor legalább osszam meg az eredményt.
Hát nem tudom, talán nagyképűség. Régen is gondolkoztam ezen, és még nem jutottam semmi jó megoldásra, mert azért mégis csak a magyar nyelven érzem magam otthon, meg ebben a környezetben. Most mindenesetre lehet, hogy a JUM-ra készülő fóliáimat angolul fogom megírni. Úgy is magyarul fogunk beszélni, és legalább kevésbé lesz zavaró, ha néha ugyanazt magyarázom ami a fólián van. :-)
Hanem nézem az oldal statisztikáit, és látom, hogy sokan jönnek a gugliból egy konkrét kérdéssel, és valószínűleg elég lehervadnak, ha látják, hogy itt valaki magyaráz SSL-ről és Xfire-ről, de egyáltalán nem lehet érteni. Ilyenkor arra gondolok, hogy az lenne az illendő, hogy legalább a howto jellegű bejegyzéseket angolul kéne írnom, akár szar nyelvtannal is, ha eljutok valahová sok munkaóra árán, akkor legalább osszam meg az eredményt.
Hát nem tudom, talán nagyképűség. Régen is gondolkoztam ezen, és még nem jutottam semmi jó megoldásra, mert azért mégis csak a magyar nyelven érzem magam otthon, meg ebben a környezetben. Most mindenesetre lehet, hogy a JUM-ra készülő fóliáimat angolul fogom megírni. Úgy is magyarul fogunk beszélni, és legalább kevésbé lesz zavaró, ha néha ugyanazt magyarázom ami a fólián van. :-)
2007/05/04
JVM bug
Néhány koléga mesélte múltkor, hogy az új cégükben van egy nagy régi legacy rendszer, aféle szent tehén. Kicsit rozsdás, kicsit döcög, de működik. Általában. Néha azonban elszáll, olyankor neki állnak hibát keresni. Mondják is a régieknek, hogy bugos a szent tehén. Nem, olyan nincs. Biztos a használt API a bugos. Megnézték, az jól működött. Akkor a JVM bugos. (Na persze, gondolták, majd pont az.) Azért elcsesztek vele egy napot, hogy bebizonyítsák, hogy a szent tehén betegeskedik és nem más. Persze ez többszőr is egymás után, és mindig ezzel az első reakcióval, hogy bugos a JVM.
Ez csak azért jutott eszembe, mert a minap előszőr találkoztam olyannal, hogy kaptam egy bug reportot, és végül kiderült, hogy nem én csesztem el valamit, hanem a JVM a hibás, és majd talán ki lesz javítva, addig meg van rá workaround, szépen leírva a bug adatbázisban, ami persze meg is oldotta a problémát.
No lám, ilyen is volt.
Ez csak azért jutott eszembe, mert a minap előszőr találkoztam olyannal, hogy kaptam egy bug reportot, és végül kiderült, hogy nem én csesztem el valamit, hanem a JVM a hibás, és majd talán ki lesz javítva, addig meg van rá workaround, szépen leírva a bug adatbázisban, ami persze meg is oldotta a problémát.
No lám, ilyen is volt.
2007/05/03
The Budapest New Technology Meetup
Tegnap előszőr voltam egy ilyen redezvényen. Tapasztalatok:
Az első előadás (Scrum a honlapon nem találom az előadót) tanúlsága az volt, hogy mennyire fel kell készülni egy 5 perces előadásra, és mennyire nehéz valamit összesedetten elmondani 5 percben.
Kelényi Attila (Kiskapu kiado) - Creative Commons - néhány jog fenntartva
Nekem nem mondott sok újat, de én azért ismertem is a témát. Már ebben a prezentációban feltűnt, hogy mennyire terjed az a stílus, amit én előszőr Dick Hardt-tól láttam a prezentáció készítésben (folyamatos beszéd, de a fólián nem vázlat pontok, hanem néha csak egy-egy hívószó). Az előadás kevésbé bolt gördülékeny, de jó volt.
Burgermeister Zsolt - Varga Koppány: Fordítássegítő alkalmazás.
Alapvetően egy új startup ötlete volt elmondva nagy vonalakban. A bevezető szavakkal már eltelt a fél idő. Nem rázott meg. Kívánom, hogy jöjjön be nekik, és térjünk vissza rá.
Vámosi Zsolt (3DBrigade) - 3D grafikai tartalom fejlesztes Next Generacios videojatek platformokon
Pöpec előadás 5 percre hegyezve, bár nem sokat tudtam meg belőle technikából, csak hogy komoly cég nyomja ezt itt Magyarországon. Érdekes képek, jó előadás.
Szalai Ferenc (NIIF) - Indentity 2.0 - a vágy titokzatos tárgya
Szóval én ismeret Dick Hardt alapművét, ahhoz képest nehéz újat alkotni. Kicsit el volt mismásolva a SAML vs. Open ID kérdés (ami persze nem is kifejezetten Identity 2.0-s elméleti téma, inkább már technika). (Az én véleményem kommentben itt).
Neltz Tamás (index.hu) - OpenID
Sok technikai részletet nem tudtam meg, de persze ezt már én ismertem. Az is vicces volt, hogy az előző előadás azt mondta, hogy azért OpenID és nem SAML, mert ez utóbbi nem támogatja jól a propertyk hordozását, bezzeg az OpenID. Ehhez képest ez az előadő azzal kezdte, hogy az OpenID is csak autorizációra való, nem property cserére. Különben jó volt. A privacy-t firtató kérdés is jól elgondolkoztatott. A whitelist/bacllist-re meg nem kaptam megnyugtató választ. (Mi lesz a SPAM-elő IdP-kkel).
Szóval tanulságos volt. Tanultam néhány dolgot, pl. hogy a Java User Meetings-nél is jó lesz az időt jelezni az előadónak, hogy ne fussunk ki az időből, meg határt szabni a kérdéseknek. Meg, hogy jó, hogy egy ilyen technológiailag elkötelezettebb témában nem 5, hanem 15 perc van, mert azért itt kelleni fog valamennyi idő felvezetni a méllyebb rétegeket
Az első előadás (Scrum a honlapon nem találom az előadót) tanúlsága az volt, hogy mennyire fel kell készülni egy 5 perces előadásra, és mennyire nehéz valamit összesedetten elmondani 5 percben.
Kelényi Attila (Kiskapu kiado) - Creative Commons - néhány jog fenntartva
Nekem nem mondott sok újat, de én azért ismertem is a témát. Már ebben a prezentációban feltűnt, hogy mennyire terjed az a stílus, amit én előszőr Dick Hardt-tól láttam a prezentáció készítésben (folyamatos beszéd, de a fólián nem vázlat pontok, hanem néha csak egy-egy hívószó). Az előadás kevésbé bolt gördülékeny, de jó volt.
Burgermeister Zsolt - Varga Koppány: Fordítássegítő alkalmazás.
Alapvetően egy új startup ötlete volt elmondva nagy vonalakban. A bevezető szavakkal már eltelt a fél idő. Nem rázott meg. Kívánom, hogy jöjjön be nekik, és térjünk vissza rá.
Vámosi Zsolt (3DBrigade) - 3D grafikai tartalom fejlesztes Next Generacios videojatek platformokon
Pöpec előadás 5 percre hegyezve, bár nem sokat tudtam meg belőle technikából, csak hogy komoly cég nyomja ezt itt Magyarországon. Érdekes képek, jó előadás.
Szalai Ferenc (NIIF) - Indentity 2.0 - a vágy titokzatos tárgya
Szóval én ismeret Dick Hardt alapművét, ahhoz képest nehéz újat alkotni. Kicsit el volt mismásolva a SAML vs. Open ID kérdés (ami persze nem is kifejezetten Identity 2.0-s elméleti téma, inkább már technika). (Az én véleményem kommentben itt).
Neltz Tamás (index.hu) - OpenID
Sok technikai részletet nem tudtam meg, de persze ezt már én ismertem. Az is vicces volt, hogy az előző előadás azt mondta, hogy azért OpenID és nem SAML, mert ez utóbbi nem támogatja jól a propertyk hordozását, bezzeg az OpenID. Ehhez képest ez az előadő azzal kezdte, hogy az OpenID is csak autorizációra való, nem property cserére. Különben jó volt. A privacy-t firtató kérdés is jól elgondolkoztatott. A whitelist/bacllist-re meg nem kaptam megnyugtató választ. (Mi lesz a SPAM-elő IdP-kkel).
Szóval tanulságos volt. Tanultam néhány dolgot, pl. hogy a Java User Meetings-nél is jó lesz az időt jelezni az előadónak, hogy ne fussunk ki az időből, meg határt szabni a kérdéseknek. Meg, hogy jó, hogy egy ilyen technológiailag elkötelezettebb témában nem 5, hanem 15 perc van, mert azért itt kelleni fog valamennyi idő felvezetni a méllyebb rétegeket
2007/05/02
ANT, Maven, ilyesmi
Ami egy kicsit is megközelíti a Maven2 képességeit, is ANT-ra épül az az IVY. Jelenleg az Apache inkubátorában pihen, és egy remek jó dependency tool. Mivel ANT-ra épül nagyon jól be lehet passzintani mindenhová (pl. Netbeans, ami kezd jó ANT-ra épülni), ahová Maven2 plugin nincs is. Az API-ja is ígéretesnek tűnik, ki lehet cserélni jól a dependecy kezeléstől a latest verzió algoritmusig elég sok mindent. Ráadásul félig meddig kompatibilis a Maven-nel (pl. tudja olvasni az ibiblio-t).
Csakhogy ez idáig egy dependency management rendszer, és semmi több. A Maven2-t azért szeretik az emberek (vagy: ha szeretik, azért :) mert a definiált konvenciókkal sokkal egyszerűbb minden (erre múltkor volt egy frappáns angol kifejezés), azaz, ha mindig ugyanúgy buildelek, akkor érdemes ezt a részt csak egyszer megírni, és nem mindig implementálni ANT-ban.
Eddig oké. Természetesen ezt meg lehet csinálni IvY+ANT párossal is. Az ANT-nak elég jó API-ja van, az IVY szállítja a csomag és függőség kezelést. Csak azt kell elérni, hogy a letöltött csomagokban lévő osztályok integrálódjanak az ANT-ban (ezt nem lehetetlen), és azok rögtön beleszóljanak az api-ba. Így elérhetjük előszőr is, hogy a szokásos ANT taskok (pl. compile, jar, stb.) sehol se várjanak alapértelmezett paramétert, hanem mondjuk ahelyett valami magic propertyt használjanak. (Szimplán leszármaztatjuk az ANT taskokat), a magic propertyket meg előrde definiáljuk, ez lesz a konvenvió.
Sőt, azt is el lehet intézni, hogy alapértelmezett targetek legyenek (pl. compile, run, deploy), amik az ANT fájlban ugyan nincsenek benne, de meg lehet őket hívni a scriptből. (Feltéve, hogyha a csoda ivy+ant dolgunk a classpathban van). Meg mondjuk azt is megengedjük, hogy az alapértelmezett compile parancsot is felüldeifinálja a user, ha ő mindig más compile-t szeretne.
Ez szép, de akkor mi a kérdés? Hát az, hogy ilyen rendszer nincs. Jelenleg ugyanis Maven2 van, és mindenki (akinek van egy kis esze) azt használja. Amit felvázoltam arra lehetne egy Proof-of-Conceptet írni, de jelenleg nincs ilyen. Márpedig egy nemlétező program architektúrájáról előadást tartani meglehetősen öncélú dolog. Vagy fogom magam, és megírom az egészet, és tényleg komolyan veszem, és fegyverkezési versenybe kezdek a Maven2-vel (sok munkaórát beleölök), vagy hagyom az egészet. Ebben az esetben viszont elég felesleges előadást tartani egy olyan konkrét termékről (a konkrét termékről szól előadások már gyanúsak), ami nem is létezik, csak létezhetne, tehát a hallgatóság részéről gyakorlati haszna semmi nincs. (Kivéve egyetlen trükköt, hogy hogyan lehet automatikusan azzal definiálni ANT taskot, hogy egy jar-t bedobunk a classpath-ába). Sokkal inkább értelme van, egy létező dolog bemutatására konkrét tapasztalatokkal (vér, veríték).
Hát ezért bizonytalanodtam el, hogy érdemes-e megtartani a Maven2-es JUM előadás ANT-os párját. Mert ha az szólna valamiről nem az ANT-ról szólna, mert az egyértelműen nem ellenfele a Maven2-nek (Ezt egyébként a Maven oldal is igyekszik tisztázni, hogy ez nem csak egy másik build tool, hanem valami több annál). És amiről szólna, olyat meg úgy se fog használni senki.
Szerintetek?
Csakhogy ez idáig egy dependency management rendszer, és semmi több. A Maven2-t azért szeretik az emberek (vagy: ha szeretik, azért :) mert a definiált konvenciókkal sokkal egyszerűbb minden (erre múltkor volt egy frappáns angol kifejezés), azaz, ha mindig ugyanúgy buildelek, akkor érdemes ezt a részt csak egyszer megírni, és nem mindig implementálni ANT-ban.
Eddig oké. Természetesen ezt meg lehet csinálni IvY+ANT párossal is. Az ANT-nak elég jó API-ja van, az IVY szállítja a csomag és függőség kezelést. Csak azt kell elérni, hogy a letöltött csomagokban lévő osztályok integrálódjanak az ANT-ban (ezt nem lehetetlen), és azok rögtön beleszóljanak az api-ba. Így elérhetjük előszőr is, hogy a szokásos ANT taskok (pl. compile, jar, stb.) sehol se várjanak alapértelmezett paramétert, hanem mondjuk ahelyett valami magic propertyt használjanak. (Szimplán leszármaztatjuk az ANT taskokat), a magic propertyket meg előrde definiáljuk, ez lesz a konvenvió.
Sőt, azt is el lehet intézni, hogy alapértelmezett targetek legyenek (pl. compile, run, deploy), amik az ANT fájlban ugyan nincsenek benne, de meg lehet őket hívni a scriptből. (Feltéve, hogyha a csoda ivy+ant dolgunk a classpathban van). Meg mondjuk azt is megengedjük, hogy az alapértelmezett compile parancsot is felüldeifinálja a user, ha ő mindig más compile-t szeretne.
Ez szép, de akkor mi a kérdés? Hát az, hogy ilyen rendszer nincs. Jelenleg ugyanis Maven2 van, és mindenki (akinek van egy kis esze) azt használja. Amit felvázoltam arra lehetne egy Proof-of-Conceptet írni, de jelenleg nincs ilyen. Márpedig egy nemlétező program architektúrájáról előadást tartani meglehetősen öncélú dolog. Vagy fogom magam, és megírom az egészet, és tényleg komolyan veszem, és fegyverkezési versenybe kezdek a Maven2-vel (sok munkaórát beleölök), vagy hagyom az egészet. Ebben az esetben viszont elég felesleges előadást tartani egy olyan konkrét termékről (a konkrét termékről szól előadások már gyanúsak), ami nem is létezik, csak létezhetne, tehát a hallgatóság részéről gyakorlati haszna semmi nincs. (Kivéve egyetlen trükköt, hogy hogyan lehet automatikusan azzal definiálni ANT taskot, hogy egy jar-t bedobunk a classpath-ába). Sokkal inkább értelme van, egy létező dolog bemutatására konkrét tapasztalatokkal (vér, veríték).
Hát ezért bizonytalanodtam el, hogy érdemes-e megtartani a Maven2-es JUM előadás ANT-os párját. Mert ha az szólna valamiről nem az ANT-ról szólna, mert az egyértelműen nem ellenfele a Maven2-nek (Ezt egyébként a Maven oldal is igyekszik tisztázni, hogy ez nem csak egy másik build tool, hanem valami több annál). És amiről szólna, olyat meg úgy se fog használni senki.
Szerintetek?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)